Bejegyzések

A megjelenés óta

Sziasztok! Tudom, most aztán tényleg nagyon régóta nem jelentkeztem, de aki feliratkozott a Facebook oldalra is, az így is értesülhetett a hírekről. Volt például egy nyereményjáték, amit Ella Fischer nyert meg, tehát ő gazdagodott egy vadiúj példánnyal a Fearless-ből. Azóta már el is olvasta, és kaptam tőle egy nagyon pozitív értékelést, aminek szívből örülök: https://mymoonlightlibrary.blogspot.hu/2017/08/dawn-silver-szabadon.html Ezt követően kicsit vendégeskedtem is a blogján, és meséltem a kedvenc könyveimről, vagyis amik valaha hatást gyakoroltak rám. Ez is nagyon izgalmas volt, és örültem a felkérésnek. Amiről viszont majd mesélni szeretnék Nektek, hogy hogy megy a magánkiadás. Mielőtt belevágtam volna, elég alaposan utána néztem a dolgoknak, és tudtam, hogy nem lesz egyszerű, de azért próbáltam optimista lenni. Nos, mint kiderült, valóban nagyon döcögős az út. A Fearless mégsem jutott el annyi emberhez, mint szeretném. Nem tudom, hogy én csinálom-e rosszul, vagy csak túl na...

Megjelent!!

Kép
Sziasztook! Tudom, tudom rég jelentkeztem, de most egy számomra igazán nagy hírrel jövök: a Fearless végre előrendelhető a Colorcom webshopjából! Még csak tegnap írtam alá a szerződést, és hihetetlenül boldog, és izgatott vagyok, és várom, hogy a kezemben foghassam a kész könyvet. Addig is nektek hoztam a linket, amin meg lehet rendelni, és így láthatjátok a végleges borítót is. Remélem, sokan olvassátok majd, nekem rengeteget jelentene. :)  http://shop.colorcom.hu/?konyv=fearless1.%E2%80%93szabadon#fearless1.%E2%80%93szabadon

Ki fogják adni a Fearless-t!

Nagyon izgatott vagyok; úgy tűnik, hogy megtörténik, a Fearless meg fog jelenni! Már korábban említettem, hogy indultam egy pályázaton a regénnyel, ami sajnos nem jött össze, ezután pedig két magánkiadót is megkerestem. Tulajdonképpen mind a kettő szimpatikus volt, de végül a Colorcom-ra esett a választásom, most velük működöm együtt. Épp a borítótervezésnél tartunk, végül nem az lesz, amit szerettem volna, de így is roppantul örülök, hogy eljutottunk idáig. Pontos megjelenést nem tudok mondani, de igyekszem jönni a friss hírekkel. 

Tavasz

Kép
Sziasztok! Immár márciust írunk, gondolom észre vettétek :D Végre vége a hosszú télnek, jön a megújulás időszaka, ilyenkor érdemes tervezgetni, sőt megvalósítani. Én az utóbbi időben némileg ellustultam, nem sokat mindent csináltam, bevallom. Két magánkiadóval ugyan elkezdtem tárgyalni, és az egyikkel úgy tűnik sikerül megegyezni, de nem szeretném elkiabálni. Mindenesetre úgy akartam, hogy még nyár előtt megjelentethessem a könyvet, és jó lenne befejezni azt is, amin éppen dolgozom. Úgyhogy kéne nekem egy jó nagy hajrá! Ezenkívül egy pályázatra írt novellába is belekezdtem, és készülök feltölteni egy másik régi írásomat Wattpadra. Azt hiszem, ennyi.

Wattpad, és a régi írásaim

Üdv! Elég rég jelentkeztem már úgy bejegyzéssel; ennek oka, hogy még mindig várok egy bizonyos pályázat eredményére, amelyen indultam a Fearless-el. Először decemberre ígérték az eredményt, aztán lett belőle január, majd február, és sajnos azóta sem történt semmi. Elég felháborítónak tartom egyébként, hogy csak húzzák az időt, és nem írnak ki semmilyen tájékoztatást, és őszintén szólva már kezdem feladni a reményt is.  Úgy döntöttem viszont, hogy néhány korábbi írásomat is "közönség" elé tárom, mégpedig a Wattpad segítségével. Ugyebár ez egy írói közösség, ahol bárki közzéteheti a műveit, legyen az akár fanfiction, novella, vagy regény. Van néhány olyan korábbi írás a tarsolyomban, amit nem tartanék méltónak arra, hogy kiadassam, viszont azt sem szeretném, ha csak a fiókban porosodnának. A többségüket tizenéves koromban írtam, akkor még csak alakulgatott a stílusom, és a fantáziám is egészen más volt. De azért aranyos emlékeket ébresztenek bennem, és hát, fogadjátok szer...

Új borító

Kép
Sziasztok! Az új évre való tekintettel alakítottam kicsit a blog megjelenésén, szerintem jobb ez a kicsit világosabb háttér, kevésbé komor. Ezenkívül a bátyám készített egy új borítótervet is - a modell ugyanaz, mint az előzőnél, az elképzelés is hasonló, mégis más. Nektek melyik tetszik jobban? Melyik borítóval emelnétek le szívesebben a polcról mondjuk a könyvet? A Facebook oldalon indítok ezzel kapcsolatban egy szavazást, jelezhetitek ott is a véleményeteket, vagy itt kommentben. És ha esetleg lenne egyéb javaslatotok, szívesen fogadom!

Új év - régi álom

Kép
Boldog Új Évet Kívánok minden kedves olvasómnak! Ez is eljött, immár 2017-et írunk. Remélem, mindenkinek jól teltek az ünnepek. :) Én sokat pihentem, illetve a családdal töltöttem az időt, de azért az írásról sem feledkeztem meg, úgy érzem, most elég jól haladok a Fearless spin-offjával. Rossz, hogy egyelőre nem tudom veletek megosztani, hiszen még a Fearless sem jelent meg, de idén remélem, hogy mind a két regényt a kezetekben tarthatjátok majd. Körülbelül tíz éves korom óta az az álmom, hogy író legyek, és az érzés azóta is változatlan. Bár voltak olyan időszakok, mikor feladtam, vagy simán csak elkerült az ihlet, most ismét élvezet az alkotás, és most biztosan tudom, hogy ha törik, ha szakad, ki fogom adatni a könyvemet. Nekem ez az idei fogadalmam. Ugyan tisztában vagyok azzal, hogy még rengeteget kell fejlődnöm sok mindenben, de szeretnék legalább elindulni az úton. Bízom benne, hogy lesznek, akik velem tartanak. :)

Boldog Karácsonyt! - és "kimaradt" jelenet

Kép
Sziasztok! Ahogyan ígértem, hoztam egy amolyan karácsonyi meglepit; megfordult a fejemben, hogy esetleg írok a Fearless-hez egy ünnepi novellát, de valahogy túl giccsesnek találtam az ötletet, így helyette fogadjátok szeretettel ezt a kimaradt jelenetet a könyvből, ami még egyáltalán nem biztos, hogy kimaradt jelenet is marad :D Még egy számomra fontos ember tanácsára írtam meg, aki már olvasta a teljes kéziratot, és egyelőre nem tudtam hová beilleszteni ezt a részt a történetben. Kicsit spoileres, így saját felelősségre olvassátok! Boldog Karácsonyt! Látomás Egyik éjjel ismét nem tudtam elaludni; nyugtalanság gyötört, úgy éreztem, az életem újfent széthullóban van. Képtelen voltam megmaradni Mitch mellett az ágyban, egyszerűen nem kaptam levegőt. Először halkan kinyitottam az ablakot, kihajoltam a párkányon, s mélyeket szippantottam a fagyos, esti levegőből. Bár fenyők vettek minket körül, innen az emeletről pont látni lehetett a holdat. Fényesen világított az égen, tá...

Hello, december!

Kép
Bocsánat a klisés címért, de ennél jobb most nem jutott eszembe, és hát valóban decembert írunk. Hihetetlen, de itt a karácsony, és lassan az év vége. Ilyenkor, mint sok ember, én is számot vetek magammal, visszaidézem kicsit az elmúlt év pillanatait, jót, rosszat egyaránt. Egész tartalmas volt 2016 számomra, a nyaram például kimondottan csodás volt, igaz, kicsit összeszoruló szívvel gondolok rá vissza, bizonyos okokból. Viszont az egyéni kis sikerélményem, emlékszem még, hogy tavaly ilyenkor fogadtam meg, hogy befejezem a Fearless-t, és ez bizony így is lett! Erre azért büszke vagyok, mert sokszor nem hittem, hogy sikerülni fog. És, természetesen most jövőre is meg van ezzel kapcsolatban az újabb terv, nem titok, már írtam róla, hogy melyik álmom szeretném megvalósítani. Meglátjuk, ezúttal hogy alakul, de igyekszem majd mindent meg tenni a cél érdekében. Remélem, hogy az ünnepek mindenkinek jól fognak telni; én mától szabadságon vagyok, a készülődés közepette szakítok időt az írásr...

Zenére hangolva

Kép
Ma este végre Skillet koncertre megyünk a barátnőmmel! Ezt muszáj megosztanom mindenhol, és mindenkivel, hisz nyár óta várok erre a pillanatra. A Skillet az egyik kedvenc bandám, s nem véletlenül. De hogy ez miként kapcsolódik az íráshoz? Nos, biztos mindenkinél van  olyan zene, ami megihleti, lendületet ad az alkotáshoz. Nálam a Skillet az egyik ilyen. Bár írás közben  nagyon ritkán hallgatok zenét, mert eltereli a figyelmem, de mikor épp üres járat van, sokszor segít egy-egy dalszöveg, vagy hangulat, abban, hogy tovább tudjak menni. És, persze vannak olyan számok, amik akár egy-egy szereplő himnuszai is lehetnének. Ez a szám például biztosan erőt adna Oliviának is:

Nem könnyű az író élete

Kép
... és ez pontosan így van, ahogyan a cím is mondja. Újabb álmos reggel, nincs kedvem felkelni, pedig a kutya már nagyon aktív; az ágyam körül sertepertél egy darabig, majd kis mancsával felkapaszkodik a kanapéra, amit nem volt erőm este kinyitni, és már puszilja is az arcom, jelzi, hogy ébredjek. Néhányszor még visszazuhanok, ködös álmok kísértenek. Aztán jön a gondolat, hogy nem lustálkodhatok, délután munkába kell menni, és ó, jaj, írni is kéne, mert már egy ideje nem haladok. Még egy gyors séta a négylábúval, kávé, hajmosás, aztán törülközővel a fejemen leülök a számítógéphez, monitort bámulni, majd jönnek a szavak, de nem elég gyorsan, nem úgy, ahogyan a fejemben már meg vannak. Körülbelül 700 szó leírása után elkalandozik a figyelmem, meg kell nézni a facebookot, az emailt, pedig bennem van a bosszantó kis gondolat, hogy le szeretném már zárni ezt a fejezetet. De végül is a kitűzött napi mennyiség már megvan, annak is örülök, ha 500 szó összejön. Mégis úgy érzem, hogy sosem elég...

Hírek

Kép
Múltkor már hoztam egy bejegyzést a könyvkiadással kapcsolatban - nos, sok minden azóta nem történt, és most úgy vélem, hogy csak jövőre fogom tudni komolyabban megvalósítani az elképzelésemet, főleg mivel a kiadók többsége is már csak januárban fogad kéziratot. Nem baj, addig is még tervezgetek, javítgatok. Indultam egy pályázaton is, ami reményre ad okot, de azért nagyon nem szeretném beleélni magam semmibe. Új fejezet most sem lesz, de az eddigieket fent hagyom, az újaknak üzenem, hogy nyugodtan olvasgassatok, jöhetnek a vélemények is! És, hoztam egy borítótervet, aki esetleg látogatja a facebook oldalt is, annak már feltűnhetett. Egy kedves barátnőmet kértem meg, hogy álljon nekem modellt, a fotózás helyszíne pedig a Margitsziget volt, kedvenc helyem Budapesten. Mondanom sem kell, hogy nem vettük túlságosan komolyan a "munkát", sokat hülyéskedtünk, de a végére azért sikerült összehozni valamit, ami megfelel az eredeti elgondolásomnak. Nem jelentem azért ki, hogy ez ...

Könyvkiadás?

Sziasztok! Elég rég jelentkeztem új fejezettel; ennek oka, hogy mostanság egyre komolyabban foglalkoztat a gondolat, hogy szeretném kiadatni a regényt. Épp azon vagyok, hogy találjak egy kiadót, amely hajlandó lenne megjelentetni, és lehetőleg baráti áron. Nem egyszerű feladat, sajnos, gondolom, ezt ti is tudjátok. Magyarországon nagyon nehéz egy kezdő szerzőnek érvényesülni, úgy gondolom. De ez az álmom, és mindenképp szeretném valahogy megvalósítani. Szóval, ez a helyzet. Egyébként, ti mit szólnátok, ha esetleg sikerülne könyvként megjelentetni a Fearless-t? Szívesen olvasnátok?

Előzmény novella

Sziasztok! Ma egy úgymond különleges bejegyzéssel készültem nektek; talán említettem már, hogy a Fearless eredetileg csak egy novella lett volna, aztán kisregény. Pár évvel ezelőtt pattant ki a fejemből Freya, majd Olivia és Mitch alakja, és a történet egy bántalmazott nőről. Azóta természetesen továbbszőttem, illetve nagyban átalakítottam az egészet, de szeretném megosztani veletek, honnan, miből indult ki ez az egész. Természetesen a poént nem szeretném lelőni, így arra kérlek titeket, hogy tényleg csak úgy tekintsetek erre a novellára, mint első szárnypróbálgatásra. Némán álltam az erdő szélén, és néztem, ahogyan a nap utolsó sugarai át szűrödnek a fák ágai között. Tudtam, hogy mindjárt itt az idő. ‒ Kész vagy, szívi? – A bársonyos hang egészen közelről szólt hozzám.   Először a szavakat hallottam meg, aztán éreztem derekam köré fonódni az ölelő karokat.   Nem is hallottam, mikor osont mögém; mesterien értett a zsákmány észrevétlen becserkészéséhez. Az áldoza...

Hatodik fejezet

Kép
Valami meleg és nedves súrolta a tenyerem. Többször is végighaladt, a csuklómtól az ujjaim végéig. Félálomban lebegtem. Csak homályosan érzékeltem, hogy mosolygok, és halkan azt motyogom: ‒ Hagyd abba. Olyan volt, mint egy nyelv. Csiklandós érzetet keltett, s egészen addig folytatta a munkáját, míg fel nem ébredtem. Először arra gyanakodtam, hogy ez Mitch legújabb perverzsége, de amint kinyitottam a szemem, egy szőrös arcot, és hosszú orrot pillantottam meg. ‒ Fearless! ‒ kiáltottam fel. ‒ Megijesztettél. A kutya csak vigyorgott rám, majd hátratekintett a válla fölött. Mögötte ott állt Freya, teljes harci készültségben. Piros vastag kabátot, fekete kesztyűt, zöld sálat és szintén piros sapkát viselt, lábán pedig hótaposót. Elkerekedett a szemem. ‒ Mi ez a sok holmi rajtad? ‒ nyökögtem, még mindig álomittasan. Freya boldogan mosolygott. ‒ Jó, hogy megkérdezed. Van egy kis meglepetésem, ami biztosan tetszeni fog. Kételkedve ráztam a fejem. Csak ekkor jöttem rá, hog...